Szombaton a Rómain
Most is mentem szombaton a Rómaira. Fogtam a táskámat beletettem mindent ami kell, mint minden nyáron nap mint nap (úgy 40 éve) ki a "vállalati" napközis táborba, a strandra.
Akkoriban az alapfelszerelés a fürdőgatya és a törölköző volt, most a Nikon és néhány obi. Igaz strandidőnk nem volt...
Napközben még hezitáltam a borús idő és a tennivalók sokasága miatt, hogy Réka által meghirdetett Indás fotósétát válasszam, vagy az otthoni ügyeimet. (Munkanap is volt szombaton, ami nem hatott jól a mehetnékem javára.) Aztán félórával a találkozó előtt került - a strandszerkó helyett - a fotóstáska a vállamra és mentem mint anno, kiváncsian, mit hoz ez a nap ...
El sem késtem. A kemény mag tagjai a HÉV megálló aluljáróján kibukkanva, éppen a strand oldalán baktattak a célhoz, így előre menve a Nánási úton vártam be a gyalogos túristákat.
Kiderült az idő is, és kiderült nem mindenki fotós, nem mindenki Indás, nem minden fotós a kedvenc gépét hozta (Anitáé épp elromlott, s egy poket volt a rögtönzött helyettes) és nem mindenki tudott eljönni sem.
A Duna parton előkerültek a kamerák az addig ismeretlenenek is hamar szót értettek egymással, főként abban, hogy megyünk egy keveset aztán irány valamelyik italda. Valahogy kiderült én már jártam erre, ezért ravaszul azt tanácsoltam, először tartsunk északnak. Ide:
Tisztában voltam vele, hogy ellenkező irányban 100 méterre ott vannak az áhított bódék és senki sem menti meg a társaságot egy a nap végéig taró beüldögéléstől. Igy előbb a lepukkadt - egykor fényűző nagyvállalati üdülők - romjai ihlethették meg azokat, akik egyáltalán fotózni jöttek. Málik most a szebb napokat megélt hírhedt KIOSZK, a volt KGM üdülő és társai.
A retrózás nem ért véget itt, a déli szakaszon is volt fotóznivaló.
Annyi sok Megyeri-híd fotót láttam már másoktól. Muszáj volt egy-két sajátot is lőni, igaz kissé messzebbről.
Aztán a kötelező vasúti hidat is megörökítettem, már az út végefelé.
Álljon itt a rend kedvéért egy kép, az elmaradhatatlan evezősről és a tavaszi karbantartást türelmetlenül váró kielbootról is.
No és a jellegzetes stégek is kellenek ide.
Mikor a nap készülődött nyugovóra térni, a társaság is hazaindult, élményekkel, új ismerősökkel és jónéhány expóval gazdagabban.
Akik ott voltak: Réka a szervező Neer Ildikó, CmB Anita, Csöcsike és párja Emese, zoliber, gregoriosz, andrejkag, és B. Zoli (no és jómagam).
További itt készült fotóim közreadásra várnak. Részben lustaságból, részben az arcmások jogtulajdonosainak beleegyező nyilatkozatira vár néhány. :-)
A fotósétákról itt láthatók még képek:
andrejkag
CmBAnita
gregoriosz
iigee
Megjegyzések
Rád is érvényes amit Vlm-nek írtam !!
A legnagyobb kedvencem az első megyeri hidas...